Az elmúlt hetekben több esetben is olyan dolgok történtek a honi (profi) fociban, ami nem tesz jót a sportág megítélésének. Bobby Davison hetek óta nem áll szóba még saját magával se, emellett csak úgy halmozza a bunkó megnyilvánulásokat. Gera Zoltánnál is elszakadt a cérna, durcásan hazautazott Dániából. Az okokat keressük, na meg persze mi is jól megmondjuk.

Bobby Davison magyarországi szerepvállalása óta tudjuk, hogy elég különc edző. Az is kiderült róla, hogy sajátos taktikai elképzelései vannak, amiből nehezen enged. És persze azzal is tisztában vagyunk, hogy a Fradit jelenleg egy angol tulajdonosi kör tartja a kezében, úgyhogy kuss, örüljön mindenki, hogy van Fradi újra az NB1-ben, meg lesz nemsokára szép 21. századi stadion. Az egyszerű szurkoló zsebében mégis kinyílik a bicska ilyen esetekben, jogosan kiabálja az ötlettelenül játszó kezdőcsapatba a rutinos Lipcsei Pétert, aki még egy jó félidőre bármikor képes. Azt mondják, hogy egy edzőt az eredményei minősítik. Én még ehhez hozzátenném a külvilághoz való viszonyt is. Az, hogy a Fradi majdnem kieső helyen áll, szinte mellékes is, sokkal fontosabb, hogy a szellemi vezér hogyan viselkedik a kispadon, és mondjuk mennyire szereti a média, esetleg a szurkolótábor. Bobby bá' ebben a témakörben megbukott. Úgy döntött, hogy senkivel sem hajlandó megosztani azt, ami benne van. Valaki elmagyarázhatná neki angolul is, hogy ez nem jó. Alapból bunkóság az, ha kérdeznek, és nem válaszolok. Nagyobb tahóság, ha (vesztes) meccs után nem fogok kezet az ellenfél edzőjével, de a legnagyobb alpáriságnak mégis azt tartom, hogy a klub kenyéradójának nem nyilatkozok. (Nem szabad elfelejteni, hogy a SportTv rekordösszeget fizetett a közvetítésekért, és ugyebár a legtöbb nézőt a Fradi hozza mindenkinek.) A klub vezetőinek sem őszinte a mosolya akkor, amikor lenyilatkozzák, hogy edzőnk szótlansága már majdnem egymillió forintot kivett a kasszából.
Mivel némasági fogadalma még mindig tart, ezért nehéz objektív véleményt megfogalmazni a kérdésben, annyit viszont elmondhatunk, hogy a csapaton belüli és kívüli kommunikációban is megbukott Bobby bá'. Szerencsére még töretlen a bizalom iránta. Külföldön mindenképpen.

(Forrás: www.nemzetisport.hu)

Javaslat: Tessék má' kibékülni a hazai médiával, mert könnyen megütheti a bokáját. Emlékszünk már olyan külföldi edzőre, aki az egyik szent tehenet (válogatott) megkapta, és nem ápolt túl jó kapcsolatot a médiával. Jól meg is buktatta a legnagyobb, egyetlen és legszínvonalasabb bulvár napilap. De Matthäust legalább szerették a szurkolók. Most a másik szent tehénnel bánnak mostohául. Tessék hát belehúzni!

Bréking nyúz: Gera otthagyta a válogatottat Dániában

Mindenki Zolija a mai átmozgató edzés után tudta meg, hogy még a cserepadra se ülhet le. Blogjában meglepően részletesen és őszintén beszél arról, hogy ez a döntés régóta értlelődik benne, és a mai eseményektől függetlenül is lemondta volna a válogatottságot (egy időre). Mivel pro és kontra megy az anyázás, és a következő napokban kb. csak a Kaláka nem fogja megzenésíteni a történteket, ezért az elkövetett hibákra és a lehetséges következményekre próbálunk meg fókuszálni.

Hiba01: Válogatottnak lenni állítólag megtiszteltetés, keveseknek adatik meg, hogy a címeres mezt magára blabla... Ezért akármekkora király vagyok, tisztelettel viseltetek iránta, és nem viselkedek úgy, mint egy sértődött kisfiú. Senkinek nem esik jól, ha nem játszik, de más nem edz együtt a csapattal, és még a lelátón sem ülhet ott.

Hiba02: Csapatkapitányként különösen megfontoltnak kell lennie az embernek. Bármit tesz vagy mondd, arra figyel mindenki (csapattársak, edző, sajtó, szurkoló). Sokkal higadtabban érdemes hát döntést hozni, pláne egy világbajnoki selejtező előtt (a tét nélküli előtt is). Ha nem tetszik a szövetségi kapitány, akkor tessék lehajtott fejjel tudomásul venni, vagy a csapat eszeként tessék belülről megpuccsolni (bocsi, de gazdag szakirodalommal találkozhatunk).

Hiba03: A szurkolók felének minimum nem szimpatikus, hogy a CSK elhagyja a (süllyedő) hajót. Pláne, ha szóvá teszi, hogy mostanában nehezményezte, hogy a kapitány nem bízik benne. Ezek után biztosan fog.

Hiba04: "...és jelzem neki, a jövőben nem kívánok pályára lépni a válogatottban, és már este sem szeretnék zavarni, nem akarom, hogy mindenki az én kihagyásommal foglalkozzon, az legyen a téma, hogy a csapatkapitány a lelátón ül." Sikerült, senki nem fog rólad beszélni.

 

Hiba05: Senki se gondolja azt, hogy Erwin Koeman a magyar labdarúgás ellen dolgozik. Azért van itt, hogy jobbá tegye sanyarú futballunkat. Neki is sokkal higadtabban kell megnyilvánulnia. Darázsfészekbe nyúlt, hiszen minimum a szurkolók felét elveszíti azzal, amit tett. Attól még hogy nem jönnek az eredmények, tessék nyugodt maradni.

Hiba06: A portugálok ellen viszonylag jól mozgott Zoli. Akkora arcok meg nem vagyunk, hogy egy ösztönös zsenivel (objektíve az) így bánjunk. Ennyi erővel ki lehetett volna dobni Vanczákot meg Gyepest is, akik tényleg borzasztóan játszottak.

Hiba07: Azt se gondolja senki, hogy Gera a magyar labdarúgás ellen van. Ezért amit mond, azt tessék nyugodtan meghallgatni. Drága szövetségi kapitány Úr! Nem hiába nevezik a csapatkapitányt úgy, ahogy, legalább a padra tessék leültetni. Ebben az országban ugyanis úgy néz ki, hogy a szent teheneket nem illik zaklatni, mert az hosszú távon senkinek sem egészséges.

Javaslat: Tessék jól megbünteni Gerát, amiért elhagyta a válogatottat, üljön le a Koeman és Zoli, beszéljék meg nyugodtabb közegben a történteket, és rázzanak kezet. Egy jó Gera Zolira ugyanis mindig szükség lesz. Ha nem sikerül, mindenki anyázni. Szerintem meg jobb a békesség. ComeBack Zoli! :)

Egyből ihletet kaptunk arra, hogy egy sorozatot indítsunk olyan (volt) magyar sportolókról, akiknek valamilyen ok miatt abbamaradt, vagy félrecsúszott a pályafutása kis hazánkban. Rengetegen váltottak országot, vesztek össze szöv. kappal, esetleg gondolkodnak magyar állampolgárságon. Szó lesz Nyilasiról, Nagy Laciról, Koman Vladimirről, és még sok régi és jelen tehetségről.