Megvédte bajnoki címét a Los Angeles Lakers, akik a hét mérkőzéses döntőben 4-3 arányban győzték le azt a Boston Celticset, akik két éve lettek a National Basketball Association legjobbjai.

A Lakers-szel először fordult elő az, hogy az ősi rivális Keltákat hetedik meccsen verték meg. Korábban négy alkalommal játszottak egymás ellen ilyen sokat, de mindig a bostoniak nyertek. Mind a hét találkozón érezni lehetett, hogy a játékosok mögött ott van körülbelül 100 meccs ebben az idényben. Érződött, hogy minden egyes kosárlabdázó nagyon fáradt, bár sokan váltak pillanatokra hősökké mind a két csapatból.

Ha a Celtics nyert volna, akkor nehezebb lett volna MVP-t (Legértékesebb Játékos) választani. A zöld-fehérek kapitánya, Paul Pierce 18 ponttal és 5,3 lepattanóval vezér volt ugyan, de érdemes még kiemelni Rajon Rondot (13,6 pont; 7,6 assziszt; 6,3 lepattanó) és Kevin Garnettet (15,3 pont; 5,6 lepattanó). Ray Allen a második meccsen hatalmasat játszott köszönhetően 8 hárompontosának, de azután már nem találta dobóformáját. Mentségére legyen, hogy biztos sok energia elment arra, hogy Kobe Bryantet rossz dobásokba kergette. A csupaszív Glen Davis, az ugróegér Nate Robinson, a pókerarc Kedrick Perkins és az utolsó mérkőzésre kezdőbe kerülő Rasheed Wallace is igyekezett minél többet tenni a sikerért, idén ez nem sikerült.

A bajnokcsapat legeredményesebbje Kobe Bryant lett (28,6 pont; 8 lepattanó). A kapitány felváltva játszott nagyon jól és nagyon rosszul. Voltak gyenge mezőnymutatóval bíró meccsei, és volt olyan is, amikor a Lakers 19 pontjából 19-et ő vállalt be. A legrosszabb meccse az utolsó volt. Kihagyott büntetőket, középtávolikat, de 23 pontig akkor is eljutott, ráadásul 15 pattanó is bekerült a statjába. Legnagyobb segítője a spanyol Pau Gasol volt, aki a döntő legjobb lepattanózója volt (11,6). Érdemes még megemlíteni a Pierce után rohangáló Ron Artestet, valamint a harmadik meccs hősét, Derek Fishert.

3 év alatt a Celtics vagy a Lakers volt a bajnok. Ha így folytatják, akkor visszaidézik a 60-as és a 80-as évek hangulatát. Erre viszont azért van kevés esély, mert Kobe se mai srác már, a Boston vezéregyéniségei pedig lassan közelebb lesznek a 40-hez, mint a 30-hoz.

Októbertől újra egymásnak feszülhetnek a zöld-fehérek és az arany-lilák is, de addig is jöhet a megérdemelt nyári szünet.