Sok helyen értesülhettünk arról, hogy Puskás Ferenc lett a Szentkirályi reklámarca. Nem vitás, hogy ő még mindig igazi sztár, de vajon a ma is aktív magyar sportolók között akad-e hasonló kaliberű egyéniség?

Sok szó esik szakmai és baráti körökben arról, ki nevezhető nemzetközi léptékkel mérve sztárnak a magyar sportolók közül. Mivel már a sztárság fogalmának meghatározása sem könnyű, természetes a vélemények különbözősége és ütközése.
A wikipédia szerint a sztár a magyar nyelvhasználatban „hírességet” jelent, ugyanakkor a magyarországi média kommunikációjában elhasználódott a szó, és „szereplővé” gyengült a jelentése. Általánosságban azonban felsorolható néhány ismérv a sztárnak nevezett személyekről: kiemelkedő teljesítmény, ebből vagy éppen ennek látványos hiányából fakadó népszerűség, a rajongók számára elérhetetlen életminőség, megnyerő személyiség, rendezett magánélet, tudatos jövőépítés jellemzi őket, és általában a szerencsével sem állnak hadilábon – jókor kell jó helyen lenni.

A fogalmi keretek nagyjából tisztázva. Nézzük, kik jöhetnek szóba. Mindenképpen olyan sportágakban kell keresgélni, amelyek világviszonylatban nagy népszerűségnek örvendenek. Senkit sem szeretnék megbántani, de hiába vannak elsőrangú kajakosaink, öttusázóink, vízilabdázóink, akik megsüvegelendő bajnokaik saját területüknek, ha kevesen ismerik világszerte magát a sportágat és nem vonz nagy tömegeket, nem lehet igazi sztárnak nevezni őket, mert határainkon túl keveseknek mond bármit is a nevük.

Feltűnik előttem Szávay Ágnes karaktere, de aztán tovább is illan, mert bár több kritériumnak is megfelel a sztárság felé vezető úton, egyelőre nem képes folyamatosan kiemelkedő teljesítményt nyújtani. Igaz, az utóbbi időben szépen lépeget felfelé a ranglistán. Térjünk vissza rá egy-két év múlva.

Sokan emlegetik Talmácsi Gábort, aki több reklámhoz adta az arcát, a Talma Világa Tv-n keresztül a versenyen kívüli életébe is bepillantást nyerhettünk, showműsorokban vett részt, tehát szélesebb rétegben ismert, szimpatikus személyiség. A motorsport királykategóriájában azonban nem tudott maradandót alkotni, rendre utolsóként ért célba a legjobbak között. Az új idényben pedig a Moto2 sorozatban tud csak rajthoz állni, ami visszalépés a korábbiakhoz képest. Nem rossz, de még nem az igazi.

Dzsudzsák Balázzsal a pályafutását egyengető sportmenedzserek mellett, a média- és közszerepléseit intéző PR cég is foglalkozik. A jó teljesítményen – a PSV egyik húzóembere -, a hazai sportolók számára elérhetetlen életkörülményeken kívül erőteljesen megjelenik tehát egy fontos elem, a tudatosság az imázsépítésben. Mégis kissé olyan érzésem van, hogy nem megfelelően pozicionálták. Leginkább talán úgy fogalmazható meg, hogy Dzsudzsák a magyar C. Ronaldo, a sportolói márkaépítés csiszolatlan gyémántja, ahelyett, hogy a mintapélda David Beckham magyar megfelelője lenne.

Persze egy elegáns mozdulattal ketté is vágható a gordiuszi csomó: a Szentkirályi világhírű magyar legendát keresett ásványvize reklámarcának, és meg is találta Puskás Ferenc személyében. Igaz, hogy Puskás Öcsi minden szempontnak megfelelt a maga idejében a nemzetközi sztársportoló kívánalmainak, mindenesetre érdekes húzás, vitatható döntés egy elhunyt személyt használni a marketingkommunikáció során, még akkor is, ha a technika csodájának köszönhetően virtuálisan újra életre kelhetett egykori kiváló labdarúgónk a sajtótájékoztatón.