Most véget érnek a Loki pénzügyeivel kapcsolatos találgatások. Ezek ismeretében még kevésbé reális a pontszerzés. Katt a részletekért.
A Liverpool mérkőzés előtt nem sokkal érdekes beszélgetésnek lehetett fültanúja az, aki a Széchenyi István Szakkollégium rendezvényén részt vett. Ott ugyanis Bartha Csabát, a Debrecen sportigazgatóját, valamint Dénes Ferenc sportközgazdászt kérdezhették a megjelentek. A sportigazgató köntörfalazás nélkül beszélt a Debrecen anyagi helyzetéről, ezért merjük mi is leírni. Magyar viszonyok között ez nem megszokott hozzáállás, ezért is hatalmas respect a Debrecennek. Na de mielőtt még egy zsebkendőt is csatolnánk a cikkhez, következzenek a számok, kendőzetlenül.
A költségvetésről
A Debrecen büdzséje a Bajnokok Ligája előtt körülbelül 2 millió euró körül mozgott, ez az idei évben körülbelül 3 millióra emelkedett. Ebben természetesen nincs benne az UEFA-tól kapott összeg, arról majd egy kicsit később. Mint már említettük, külföldön nem divat a költségvetéssel, játékosok fizetésével kapcsolatban olyan vehemensen tiltakozni, ezért könnyen össze lehet hasonlítani a Debrecennel egy csoportban szereplő klubokéval. Nyílván nem egy súlycsoportról beszélünk, de talán ez lehet a legobjektívabb, leghasznosabb.
A Liverpool éves költségvetése 180-200 millió EUR között mozog. Ami viszont érdekesség, hogy a 25.-ként benevezett játékosának a fizetése is magasabb, mint a Debrecen egész éves betevője. A Lyonnal kapcsolatban más szemszögből világíthatjuk meg a jelenséget, a francia csapat a nyáron 70 millió eurót költött új játékosokra. A Fiorentina-nál is közel hasonló értékekről beszélhetünk, itt a játékosok és edzők alapfizetése 40 millió euró körül mozog, a legnagyobb sztár, Gilardino alapbére pedig 3,2 millió euró. Ezzel szemben a Debrecen legértékesebb játékosának, Rudolf Gergelynek éves fizetése 400-500.000 euró körül alakul.
(Forrás: www.nemzetisport.hu)
Az UEFA pénzekről
A sajtóban már megjelent számok nagyjából helytállóak, a Debrecen ebből származó bevétele 9-10.000.000 euró között lesz, pontos adatok a jogdíjaktól és egyéb tényezőktől is függnek (pl.: pontszerzés). Míg ez az összeg a hajdúsági klub egész éves költségvetésének 4-8 szorosa, addig például a Manchester Unitednek ez az összeg költségvetésének csak 1/10-ét teszi ki, és ők a döntőig jutottak.
Egyéb bevételek
A magyar labdarúgás egyik legnagyobb problémája a Lokinál is megmutatkozik: nincsen számottevő bevétele. A jegyekből származó összeg (most a Bl-t nem számítva) elhanyagolható, a szponzori pénzek sem számottevőek, míg a legtöbb pénz a bérekre és egyéb működési költségekre megy el. Fontos azt is megjegyezni, hogy a csapat nem játszik hazai pályán, hiszen minden mérkőzését Budapesten kénytelen játszani. Azt is csak az UEFA jószívűségének köszönheti, hiszen elmondható, hogy a Puskás Ferenc Stadion mindenre alkalmas, csak labdarúgó mérkőzések rendezésére nem. Ráadásul a Debrecen fizet a pályáért, emellett az utazások (hazai, idegenbeli), a szállások, étkezések is nagy pénzeket emésztenek fel. Természetesen nem kell sajnálni a DVSC-t, hiszen így is nagyon jól járnak a BL szerepléssel, és még arra is van esély, hogy nem arra fog elmenni a pénz, mint a Fradinál, még a 20.században.
Végezetül egy érdekes sztori a BL milliőről. Az előbb nem került említésre a biztonsági és egyéb rendezési költségek, amik szintén jelentősek. Az Európai Labdarúgó Szövetség nagyon keményen szabályoz mindent, például a két kispad közötti távolságról is rendelkezik. Egy nappal a mérkőzés előtt a kis labdaszedőket be szokták tanítani, hogyan kell a BL zászlót lengetni, illetve hogy csak kézzel lehet visszaadni a labdát. Az egyik kistáska az első labdát, ami felé jött, egyből lekezelte, és egy lezser mozdulattal visszapasszolta az ellenfél játékosának. Az UEFA a meccs után megbüntette a Lokit. Törvényesség, Rend, Fegyelem. Valakiknek lehet tanulni ebből. Hajrá Loki!
(Köszönettel tartozunk Bartha Csabának, aki ezeket az adatokat nem kezelte tabuként, és mindenre készségesen válaszolt. Erről szól a 21. század labdarúgása.)