A hatalmas rendezvények okozta emberáradat egyre jobban befolyásolja egy esemény sikerességét, nívóját. Ennek apropójából most betekinthetünk a sportturizmus által befolyásolt gazdasági tényezők kavalkádjába az olimpiák perspektívájából.

Előző írásomban nyomon követhettük, az olimpiai turistákra jellemző vonásokat, illetve hogy a városokba özönlő "seregnek" milyen hatásai lehetnek egy város vagy egy rendezvény szemszögéből. Most a turisták reális gazdasági hatásait vesszük szemügyre.

A turizmus reális gazdasági hatásának feltérképezéséhez szükség van, bizonyos eltérő faktorok nyomon követéséhez. Lényeges megvizsgálni az olimpia hatására ideérkező addicionális turisták számát, a látogatásuk időtartamát és a fogyasztásuk szerkezetét. Az egyik fontos gazdasági adat, ami a szervezőbizottságok bevételi forrásai közé tartozik az autonóm, független fogyasztás. Ehhez azonban figyelembe kell venni a turisták mozgásirányát, ami megmutatja, hogy ezek a vendégek hogyan járulnak hozzá a fogyasztáshoz.

Olimpiai látogatók száma (autonóm kiadásokkal)

Forrás: Preuss, H. (2004): Az olimpiai játékok gazdasági háttere: az 1972-2008. évi olimpiai játékok összehasonlítása

Megjegyzés:         *Az előző oszlopok és további információk alapján becsült számok.
                            **Csak külföldi vendégek, az olimpiai család összetétele becslésen alapszik.
                            ***Szállodai kapacitás alapján (2008-as Pekingi Pályázati Bizottság 2001).
                            Az olimpiai család számai becslésen alapulnak.

A táblázatban láthatjuk, hogy kellő mennyiségű turista látogatja meg az olimpiai rendező várost. Ezek a turisták jelentős gazdasági hatással bírnak, így mind az olimpiai szervezőbizottságnak (OCOG), mind a rendező városnak, illetve országnak pénzügyi potenciált jelentenek. Mint látható egyes adatok becsléseken alapulnak, de hihetünk a kellő tapasztalattal rendelkező pályázati bizottságok és szakamberek feltevéseinek.

Hagyományos és az időpontot módosító turisták (A – B): ezeket a turistákat nem szabad az addicionális pénzeszközöket behozók közé sorolni, mivel ezek a látogatók az olimpiától függetlenül is eljöttek volna az országba és itt költötték volna el a pénzüket.
Elkerülők (C): az olimpiának a nagy hasznot hozó turisztikai vonzata mellett, van kiszorító és látogató csökkentő hatása is. A helyi lakosok és nem az olimpia miatt érkezett turisták, inkább elkerülik a nagy zűrzavart és a mérhetetlen nagy tömeget. Ez a jelenség azonban a pénz elvesztését jelenti a város, régió számára. Ezek a hatások voltak tapasztalhatóak 1992-ben Barcelona mellett húzódó üdülőparadicsomban, a Costa Braván. A körzet elvesztette az olimpia idejére a megszokott nagyszámú vendégsereget. Ugyanez mondható el Los Angelesben is, ahol sok szállodaszoba maradt üresen.
Otthon maradók, olimpiai látogatók és tovább maradók (D – E – F): ők az igazi olimpiai turisták, velük kell számolni a leginkább, mivel ezek a csoportok jelentős gazdasági hatást idézhetnek elő, az elköltött pénzükkel. Az otthon maradt helyi lakosok a külföldi utazás helyett az olimpiát választják, és itt költik el az útra szánt összeget. Az olimpiai látogató az olimpiai turista „mintapéldánya”, mivel ezek az emberek csak is kizárólag a sportesemény kedvéért jönnek el az adott országba. A tovább maradók hatása is jelen van, de nem túl releváns, mivel ezen csoport tagjai is mindenképpen eljöttek volna a városba, de az olimpiának köszönhetően meghosszabbították az eltöltött szabadidejüket.
Helyet változtatók és elutazók (G – H): ide azok a helyi lakosok tartoznak, akik más országba mennek üdülni, és nem foglalkoznak az olimpiával. A másik csoport, akik próbálják az olimpia idejére tervezni nyaralásukat vagy egyszerűen csak elutaznak a városból. Ezeknek a csoportoknak a tagjaik nem feltétlenül mutatnak nagy érdeklődést az olimpia iránt.

Ezek alapján a turistákat újabb három különböző csoportba lehet sorolni, ahol lényeges szempont a kiadásaiknak a mértéke. Az első csoport nem hoz a játékokhoz kapcsolódó pénzeszközt a városba, így az ő kiadásaik jelentéktelenek a játékokra nézve (pénzeszközök átcsoportosítása – A, B, H). A második csoportba tartoznak azok a turisták, akik autonóm kiadásaikkal segítik a rendező várost (pénzeszközök beáramlása – D, E, F). A harmadik csoport tagjai pedig kiviszik a pénzt, amit amúgy az olimpia nélkül a városban költöttek volna el (pénzeszközök kiáramlása – G, C).

Így felírhatunk egy összefüggést: D + E + F – G – C = ?

Ezzel a képlettel kiderülhet, hogy a turisták kiadott pénzeszközei mekkora pótlólagos forrást jelentenek a rendező város számára. Ha az összeg nagyobb nullánál, akkor az olimpiával összefüggő pénzbeáramlásról beszélünk, viszont, ha az eredmény nullánál kisebb, akkor pénzkiáramlásról kell szót ejtenünk. (Preuss, 2004.)

Nem fogytunk még ki az olimpiai turizmust taglaló írásokból, így jövő héten egy újabb csemegével várjuk az olvasókat! Addig is kommentekre fel!