Jenson Button útban a világbajnoki cím felé. Júniusig egyenesen száguldott, azóta inkább megfontoltan lépeget a titulus irányába. De hát a végső győztesnek nem kell mindig a legjobban teljesítenie. Vagy mégis?
A tavalyi látványos szezonzárónál nem kívánhatott volna izgalmasabbat az ember. A VB cím az utolsó futamon, és egyenesen az utolsó körben dőlt el. Bernie Ecclestone mégsem volt elégedett, habár személyes vágya újra teljesült, hiszen az utóbbi két évben az utolsó nagydíjon dőlt el az elsőség sorsa, aminek fontosságát lépten-nyomon hangsúlyozta. Azonban nagyon felhúzta magát azon, hogy Lewis Hamilton kevesebb futamot nyert, mint az összetettben ennek ellenére mögötte végző Felipe Massa. És akkor jött az új dili, döntsenek a futamgyőzelmek, ám az ötlet nem nyerte el az érintettek tetszését, így idén ezt még sikerült a csapatoknak kibekkelni, de Ecclestone a jövőben mindenképpen megvalósítaná a tervezetet.
Természetesen nehéz megítélni, hogy milyen pontozási rendszer lenne a leghatékonyabb és legigazságosabb, hiszen általában aki nyer, annak minden megfelel, és a lemaradók kardoskodnak az esetleges változtatások mellett. Mert volt itt olyan szisztéma, amely a szezon tizenhat futamából csak a legjobb tizenegyet értékelte. Így például 1988-ban Prost hiába szerzett több pontot, mint Senna, a legjobb eredményeket figyelembe véve a brazil lett a világbajnok. A 2000-es évek elején, a Schumacher dominancia éveiben, az évtizedek óta működő pontrendszert alakították át, hogy ezzel szorosabb küzdelmet érjenek el. Bár ezt a kívánalmat már a bevezetés utáni első szezon szállította a 10-8-6-os szisztémával, pontot osztva még a nyolcadiknak is, a most Ecclestone ámokfutását nagyban előidéző ,,katasztrófa” (miszerint a kevesebb futamot nyerő pilóta a világbajnok) nem sokon múlott. Kimi Raikkönen mindössze két ponttal maradt el a némettől, tette ezt úgy, hogy neki mindössze egy futamgyőzelme volt, Schumacher hat elsőségével szemben.
Az éremrendszer legfőbb negatívumaként említik, hogy a győztes kiléte már futamokkal a zárás előtt eldőlhet, illetve, hogy hat-hét futamgyőzelem mellet így az adott pilótának már pontot sem kellene szereznie az összetettbeli elsőséghez. Ám talán ennél is lényegesebb szempont a kisebb csapatok lehetőségei és azok csorbulása az esetleges új rendszer következményeként. Bár a pontrendszer továbbra is élne, a dobogón végzőkről szólna a szezon és a szorgosan pontokat gyűjtögetők, csak statisztálnának az élcsapatok küzdelmeihez. Mert ha jobban belegondolunk, egy mindig dobogón vagy dobogó közelében végző, stabil teljesítménnyel világbajnokságot lehet nyerni. Igaz technikai sportról lévén szó, ez nagyon nehéz és ritka, azonban ha a vetélytársak nem remekelnek, vagy rapszodikus teljesítményt nyújtanak, akkor egyáltalán nem elképzelhetetlen. 1982-ben Nico Rosberg édesapja, a finn Keke írd és mondd egyetlen egy futamgyőzelemmel világbajnok tudott lenni, a tizenhat futamból hatszor végezve a dobogón, minden idők egyik legizgalmasabb szezonjában (négy pilóta is kétszer győzött, kettőnél több győzelmet pedig senki nem szerzett abban az évben). Egy még inkább meglepőbb eset történt az 1999-es gyorsasági motoros világbajnokság nyolcad literes kategóriájában. A spanyol Emilio Alzamora futamgyőzelem nélkül, egy ponttal megelőzve a 226 pontos Marco Melandrit lett világbajnok. A spanyol tízszer zárt a dobogón, és Melandri öt futamgyőzelme ellenére sem tudta őt megelőzni. Azt pedig Talmácsi Gábor VB címének évében láthattuk, hogy az erős technika mit sem ér, ha az minden második futamon elszáll, vagy ha azt a pilóta eldobja (ugye, Mattia!?).
Jómagam az előző pontrendszer szimpatizánsa vagyok. Egy kicsit nagyobb presztízst kapott a futamgyőzelem, hiszen a dobogó további két helye ért egy futamgyőzelemnyit, de még sem ment el az olimpiai éremrendszer szélsőségének irányába, ahol egy arany megszerzése felülír számos második és harmadik helyet. Ennek a rendszernek a 2003-as megreformálása hatott érdekesen, hiszen ami akkor a Forma-1 és Ecclestone érdekeit szolgálta, jelenkori kifakadásának egyik fő okozója. A 10-6-4-es pontozás minden bizonnyal a tavalyi szezonzáráskor Massának kedvezett volna. Ha a jövőben bevezetésre kerül az éremrendszer, rövid emésztgetés után mindenki elfogadja vagy éppen nem, de az élet így vagy úgy megy tovább.
Persze egy idő után ez ellen is megteszik a szükséges lépéseket, hiszen elég furcsán néz majd ki, hogy a világbajnoki címet az a pilóta szerzi meg aki hetvenhat pontot gyűjtött, nem pedig az, aki kilencvenet.