A hatalmas rendezvények okozta emberáradat egyre jobban befolyásolja az esemény sikerességét, nívóját. Ennek apropójából most betekinthetünk a sportturizmus által befolyásolt gazdasági tényezők kavalkádjába az olimpiák perspektívájából.

Már 3. hete foglalkozom az olimpián megjelenő turisták gazdasági szerepéről. Érdekes információkat tudhattunk meg az előző két írásomból, melyekben a turistákra jellemző vonásokon át, az addicionális turisták csoportosításáig sok témakört érinttem. Most az olimpia előtti turizmust, az olimpia után megmaradt "örökséget", illetve egy folyamatot boncolgatok, ami megmutatja a turizmus alakulását 1984-2008-ig.

A konkrét olimpiai versenyek előtt a NOB komoly feltételeket követel a rendező várostól. Ha ezek a feltételek megfelelnek, akkor a döntő bizottság kihirdeti a győztes várost, aki hozzáláthat a rendezéshez szükséges munkálatokhoz. Azonban egy olimpia bejelentése nem elegendő ahhoz, hogy több turista utazzon el a pályázatot nyert városba. Ez a dolog az ismertséggel függ össze, ha a leendő házigazda médiaértéke felkonvertálódik, akkor az indirekt módon a turizmus bővüléséhez vezethet. A tervezési és koordinációs időszakban, az olimpia előtti időszakban is sok látogatót regisztrálhatnak a szervezőbizottság emberei. Az olimpia előtti turizmus hatása nem tekinthető jelentéktelennek.

1984-ben a Los Angeles-i Olimpiai Szervezőbizottság által meghívott személyek 29 000 vendégnapot, ebből 19 200 vendégéjszakát töltöttek el a városban, ami megközelítőleg 7,5 millió USD összegű autonóm kiadást eredményezett (ERA, 1984).
Az Atlantai Olimpiára vonatkozó hasonló számításokból kiderül, hogy 1996-ban körülbelül 18 000 vendéget és 69 760 vendégnapot számoltak össze, ami mintegy 17,8 millió USD autonóm kiadást jelentene (Humphreys és Plummer, 1992; 1996). A Sydney-i Játékok esetében a 39 országból érkező 127 csapat olimpia előtti tréningjei 43,2 millió USD autonóm kiadásból származó bevételt jelentettek Új-Dél-Wales államának (PricewaterhouseCoopers, 2002, 55.o). A 2004-es játékok olimpia előtti látogatóinak számát körülbelül 25 000 főre becsülik (Papanikos, 1999).

Az olimpia előtti látogatás okai

Forrás: Preuss, H. (2004): Az olimpiai játékok gazdasági háttere: az 1972-2008. évi olimpiai játékok összehasonlítása

Az olimpia utáni örökség

A médiának köszönhetően az olimpiai turizmus öröksége pozitív hatással van a rendező országra nézve, mivel sok ember választja üdülésének célpontjául a sokszor emlegetett rendező várost. Azonban vigyázni kell a túlzott becslésekre és figyelembe kell venni, hogy a város, hogyan képes kihasználni az olimpia után megmaradt értékeket, s hogyan képes tőkét kovácsolni a játékok által nyújtotta lehetőségekből.
Az olimpiát követően sok sportlétesítmény válik deficitessé, és ez egyes esetekben azt is jelenti, hogy érdemesebb lebontani az adott építményt az elégtelen kihasználtság miatt. De mi a helyzet az olimpiai szálláshelyekkel?
Az olimpia idejére érkező turistákat el kell szállásolni, méghozzá az igényeknek megfelelő szállodákban. Azonban ez hatalmas szállodai kapacitást feltételez. A potenciális rendezőknek legalább 42 000 szállodai férőhelyet kell biztosítani az olimpia idejére, amiből 6000 hely a nézőket illeti meg (IOC, 2000c, 41.o.). Ennek a szükségletnek a kielégítéséhez az önkormányzatok is támogatást nyújtanak a magánépíttetőknek. Azonban jól fel kell térképezni az olimpia után következő helyzetet, mert túlkínálat jelentkezhet a szállodaszobák tekintetében. Ezek alapján felmerül a kérdés, hogy az olimpiának köszönhetően, a város imázsának gyarapodása és régió fejlettségi szintjének a növekedése elegendő-e ahhoz, hogy az olimpia utáni túlkínálatot kielégítse.

A turizmus alakulása az olimpiákon 1984-2008-ig

Általánosságban az alábbiak szerint alakult az olimpiai turizmus a rendező városokban 1984-2008-ig:

Los Angeles 1984

1984-ben a vendéglátók és a vendégek közötti információáramlással akadtak problémák, mivel a turisták nehezen találtak szálláshelyet a 75 százalékos szállodai kihasználtság ellenére. Ebben az évben egy általános hanyatlás volt tapasztalható a világ turizmusában, ami Los Angelesben is megmutatkozott. Az olimpia idején magasabb volt a szállodakihasználtsági ráta, de környező régióban csökkenő tendenciát mutatott a szálláshelyek iránti kereslet.

Szöul 1988

Az olimpiával, az eddig nagy homályban lévő Dél-Korea óriási lehetőséget kapott arra, hogy kinyissa kapuit a nyugati világ felé. Az olimpia abszolút fordulópontot jelentett a turisztikai szektor számára. A játékok hatására az olimpiát követő években mintegy 1 millió turista látogatott el az országba (Kang és Perdue, 1994). Az esemény után számos utazási iroda kínálta üdülési lehetőségként Dél-Koreát. Új repülőjáratokat indítottak és az eseménynek köszönhetően a világ megismerte Korea biztonságos és vonzó arcát.

Barcelona 1992

A Barcelonai Olimpia alapvetően nem vezetett a turisták számának növekedéséhez az eseményt megelőző időszakban. Az olimpiának köszönhető infrastrukturális fejlesztések megfelelően elégítették ki az olimpiára érkező turisták legtöbbjét. Ezek a fejlesztések máig is éreztetik hatásukat, mivel Barcelona a mai napig is közkedvelt turisztikai célpont. A szállodai infrastruktúra nagymértékben növekedett, 1990. évi 18-ról 1992-ben 148-ra, 1997-ben pedig 165-re bővült szállodai kapacitás a városban. Természetesen ezzel egyenesen arányosan nőtt az eltöltött vendégéjszakák száma is: 1990. évi 3,8 millióról 1997-re 7 millióra nőtt (Papanikos, 1999).

Atlanta 1996

Becsült adatok alapján az Atlantába érkező 222 000 turista körülbelül 2,8 millió napot töltött el a városban az olimpiát megelőző és követő években. Ez megközelítőleg 721,3 millió USD autonóm kiadásnak felel meg. (Humphreys és Plummer, 1992; 1996).

Sydney 2000

Ausztrália kiemelt figyelmet fordított a turizmusra. Az Ausztrál Turisztikai Bizottság 1997-2004 között 4 587 millió USD-ra becsülte a turizmusból származó bevételeket (TFC, 1998, 13. o.). Azonban számításaik nem következtek be, aminek a 2001. szeptember 11-ei katasztrófa volt az oka. A terrorizmus általi fenyegetettség jelentős mértékben visszafogta az országba érkező turisták számát.

Athén 2004

Papanikos (1999) becslése szerint az olimpia hatására várhatóan mintegy 6 millió turista érkezik az országba az 1998 és 2011 közötti periódusban. A turisták autonóm kiadásai az olimpia évében érik el a maximális értéket, ez 1,4 milliárd dollárra tehető. A vizsgált, 14 éves időszakban az idelátogató vendégek összes kiadása 10,6 millió dollárra rúghat, ami 758 millió dolláros éves átlagot jelent. Az olimpia hatása nem csak a gazdasági növekedést segíti elő, hanem a társadalomra is pozitívan hat.

Peking 2008

A legtöbb ember által ismert turisztikai célpont Kínában, Peking városa. Kína egyre nagyobb gazdasági növekedése a fővárosban is jelentősen érződik. A már eddig is modern városképet az olimpia hatására a kínai rendezőbizottság igen nagymértékben átalakította, továbbfejlesztette. A már meglévő és a játékok következtében épített hotelek száma elérte az 5 790-et, s így közel 339 000 szoba állt a turisták rendelkezésére. Ebből a szállodakapacitásból 816-ot a csillaggal értékelt, igényesebb szállodák töltenek ki, míg a többi, körülbelül 4 978 szálló megfelelően egészíti ki a turisták igényeit. A játékok idejére 119 hotel kötött szerződést a rendezőkkel. Ezek a hotelek az olimpia hivatalos szálláshelyeként 30 000 turistát képesek befogadni. Kína többek között arra számít, hogy az olimpia hozadékaként legkésőbb 2020-ra a világ elsőszámú turisztikai célpontjává válhat.