A hatalmas rendezvények okozta emberáradat egyre jobban befolyásolja egy esemény sikerességét, nívóját. Ennek apropójából most betekinthetünk a sportturizmus által befolyásolt gazdasági tényezők kavalkádjába az olimpiák perspektívájából.
A turizmust fellendítő események közül kimagasodik az olimpia, amit a turizmus fontos hajtóerejének tekintenek. Az olimpiai esemény abban is egyedülálló, hogy nem csupán a verseny meghatározott ideje alatt csalogatja a turistákat, hanem a rendezvény előtti és utáni években is. Egy olimpia alkalmas arra, hogy emelje az ország jó hírét, és a világon elismertté tegye a rendező várost. De mit is tekintünk valójában turizmusnak?
Jelenleg a Turizmus Világszervezete (WTO) és az Interparlamentáris Unió 1989-es Hágai Nyilatkozatának 1. alapelve szerinti definíciója tekinthető a legismertebb meghatározásnak, miszerint: „A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat” (WTO, 1989).
Az olimpia esetén a turizmus egyik fajtájáról, az eseményturizmusról beszélhetünk. Az utazás iránya szerint ez lehet belföldi és nemzetközi turizmus, függően a helyi lakosság és az országban élők érdeklődési körétől. Ami egyértelműen kitűnik, az az idegenforgalom tömegszerű jelensége. Az olimpia idején tömeges invázió figyelhető meg a rendező városokban. Ezt a jelenséget nyilvánvalóan a turisták okozzák, akik nagy pénzügyi bevételekhez segítik az olimpia szervezőbizottságát.
Az olimpiai turistákat három fő tulajdonságuk alapján lehet bekategorizálni:
1. A fergeteges olimpiai hangulat, amit az ide ellátogató rengeteg turista teremt, a televízió nézőiben is akaratlanul megmarad, és ezáltal tovább emelkedik az esemény színvonala. A különleges atmoszféra pozitív érzésekkel tölti el a televízió túloldalán ülőket, s így a sok tévénéző növeli a közvetítési jogokból származó bevételeket.
2. A játékok idejére érkező turisták képezik az olimpia gazdasági hatásának jelentős részét. A szállodák kapacitásától és a jegyek elérhetőségétől függően utaznak a turisták az olimpia helyszínére. Minél több a látogató, annál erősebb a gazdasági hatás.
3. A turisták hazaérkezésüket követően élménybeszámolóval varázsolják el barátaikat, ismerőseiket, és így megváltoztathatják a városról, országról kialakult képet. S szánt szándékuk ellenére „toborzással” segítik a turistaáramlást az olimpiai városba.
Az olimpiai rendezés elnyerésével az adott város, az adott régió, sőt az adott ország imázsa és ismertsége is a többszörösére növekedik. Nagyon jó lehetőséget nyújt az olimpia az ország kulturális értékeinek bemutatására, és széles teret szolgáltat a világ felé történő nyitásra. Az imázs és a város képének kialakítása fontos mozzanatsor, ennek közvetítése kommunikációs csatornánként más és más. A rendező városra vonatkozó információk, hírek, érdekességek átadásának egyik legfontosabb módja a közvetett kommunikáció, amely az olimpiáról szóló tudósításokat tartalmazza. A médiumok segítsége nyilvánvaló a promóció szerepében. A média képviselői olyan közvetett reklámot biztosítanak a város számára, amiért az olimpia nélkül jelentős hirdetési díjat kellene fizetni. A második kommunikációs csatornát a turisták jelentik, akik átadják másoknak a rendező városban tapasztaltakat. A rendező város nem hagyatkozhat csupán a turisták véleményére, így szüksége van direkt marketingre, közvetlen hirdetésekre. Ez foglalja magába a harmadik csatornát. Az utolsó kommunikációs csatorna a városban tett személyes látogatás. Itt nyilvánvaló, hogy szubjektív, személyes benyomás alakul ki, amely hosszú időre, esetleg örökre meghatározza a városról kialakított képet.
Az olimpia gazdasági hatása a külföldről érkező turisták létszámától nagymértékben függ. A turisták autonóm pénzeszközöket hoznak be a városba és a várost körülvevő régióba, ami jó bevételi forrást jelent. Azonban a folyamat visszafelé is működik, ha egy régió vonzereje kiemelkedik, és más egyéb feltételeknek is eleget tesz, ami növeli a turisták komfortérzetét, akkor a turisták nyilván azt a területet fogják úticélként meghatározni. Az eltelt olimpiák turisztikai forgalma igen nagy eltéréseket mutat. Ezek az eltérések több tényezőnek tudhatóak be. Például a rendező város földrajzi elhelyezkedése is egy ilyen tényező, amelytől nem lehet eltekinteni. Lényeges különbségek tükröződnek a különböző földrészeken megrendezett olimpiák esetén. Fontos faktorrá lépett elő a rendező ország politikai és gazdasági szerepe is. Ezeket a különbségeket nem lehet egy górcső alá venni, így az olimpia előtt nehéz megjósolni az érkező turisták számát. A játékok előtt készült előrejelzések általában felülbecsülik a látogatók számát. Az olimpiát meglátogató külföldi vendégek reális száma körülbelül 400 és 800 ezer fő közé tehető, de természetesen ez függ a már említett földrajzi elhelyezkedéstől.
Az olimpia rendezését elnyert városok különböző kompetenciákkal rendelkeznek, amelyek több-kevesebb előnyt jelentenek. Azonban minden város adottságaitól eltérően a maximális hozadékot próbálja „kisajtolni” az eseményből. Ha a város helyesen gazdálkodik a tömegtájékoztatási eszközökön keresztül sugárzott információkkal, akkor az olimpiának kimondottan hasznot hozó hatása fog megmutatkozni. „A turizmusra gyakorolt pozitív hatások, a megnövekedett ismertségből és a javuló imázsból származó hosszú távú előnyök sokkal jelentősebbek, mint magának az eseménynek a rövid távú hatásai” . Ez az idézet is alátámasztja, hogy a média által közvetített, „ingyenes” promóciós hirdetésekből jól profitálhat a rendező ország és a város is.
A jövőben majd tovább foglalkozunk a témával, konkrétabb adatokkal is szolgálunk, de addig is várjuk a véleményeket, személyes tapasztalatokat!