Unalmas mérkőzések, kifacsart játékosok, leszerepelni "készülő" válogatottak. Olyan jelek ezek, amelyek akár intőek is lehetnek a jövőre nézve. Elképzelhető, hogy a jégkorongban bevált módszer szerint a legnagyobban lemondják a VB-t?

Ha nem lennének dél-amerikai csapatok a Vb-n, elég siralmas képet kellene rajzolnunk az eddig történtekről, így azonban szerencsére árnyalják a képet. Az eddig látottak alapján azonban megállapítható, hogy a sztárjátékosok adósak a jó játékkal. Sokan nem tudják azt nyújtani, amit mindenki elvár tőlük. Következzenek a csapatok kulcsjátékosainak rövid értékelése, fókuszálva az európai csapatokra.

Olaszország:
A taljánok eddigi játéka eddig két szóval jellemezhető: teljes csőd. A rövid értékelésnél legyen elég annyi, hogy a gyenge szezont produkáló Juventus adja a csapat gerincét. Egyedül De Rossi dícsérhető, Cannavaro és a legjobb belső védőnek tartott Chiellini játéka katasztrófa.

Franciaország:
A csapat játékosok összessége szolgáltatja a VB legnagyobb botrányát azzal, hogy óvodások módjára viselkednek. Anelka beszólt az óvóbácsinak, aki sarokba állítja őt, és van egy taknyos suttyó, aki árulkodik az igazgató bácsinak, akit a többiek igyekeznek kiközösíteni, de még nem találják. Ribéry fényévekre van a bajnoki formájától, bár közel 80 tétmérkőzéssel a lábukban következhet be hullámvölgy. A többiek is nagyon szürkék, mindent elmond, hogy még nem szereztek gólt a gallok.

Anglia:
Szájkaratéban mindenképp pazarul állnak, a jó teljesítménnyel azonban mindnyájan adósak maradtak. Rooney úgy tűnik, nem tud felnőni a feladathoz, de már üzent az otthoniaknak a kamerán keresztül. Gerrard és Lampard nem tudják megszokni egymást, mélyen tudásuk alatt szerepelnek ők is. Capello a VB előtt azt nyilatkozta, hogy meg kell nyerniük a tornát. Előbb tovább kell jutni a csoportból.

Németország:
Az ausztrálok legyőzése után a közvélemény a németek oldalára el, hiszen ők voltak az egyetlenek, akik meggyőző teljesítményt tudtak nyújtani. Itt kell azonban megjegyezni, hogy húzóembereik közül Klose és Podolski jegelve volt a szezon során, mondhatni pihenten érkeztek Dél-Afrikába. A szerbek ellen már látszott a feszültség mindkettejükön (kihagyott tizenegyes és kiállítás), Schweinsteiger-en kívül pedig nem láthattunk meghatározó játékot mástól.

Hollandia:
Két izzadtságszagú győzelem után nem igazán lehet számon kérni senkit, teszik becsülettel amit tudnak. Csak nehogy összekerüljenek a máker olaszokkal, akik tizenegyesekkel majd kiejtik őket. A legjobb teljesítményt véleményem szerint az a Van Persie nyújtja, aki pihent az egész szezonban sérülése miatt.

Portugália:
Észak-Korea legyőzéséből nem kívánok messze menő következtetést levonni, sokkal inkább volt mérvadó szerintem az Elefántcsontpart elleni szenvedés, ahol en block nem ment a luzitánoknak. C.Ronaldo a Nép csapatának szerzett gólja után csak nevetett, bár jól osztogatott, a nagyok elleni jó játékkal régóta adós.

Spanyolország:
Az EB címvédő arcpirító vereséggel indított, a kihagyhatatlan is kimaradt, Xavi játéka egyenlőre csalódás, és a támadóknak is össze kell szedni magukat, ha tovább kívánnak jutni a csoportból. A továbbjutás a rendkívül sokat futó chileiek ellen fog eldőlni, nem lesz egyszerű.

Valakinek természetesen meg kell nyerni a VB-t, és az itt felsorolt csapatok örök esélyesek lesznek. De látni kell, hogy korántsem nyújtanak meggyőző teljesítményt. Egyik oldalon ott vannak a győzelemért meghalni hajlandó új-zélandiak, másikon pedig az egymás haját tépő franciák. Költségtérítés és prémium jár a csapatoknak, más azonban nem. A sztárok többségén az látszik, hogy jóllaktak. Küzdenek, hajtanak, de nem látszik rajtuk az a tűz, ami az argentinokban, brazilokban megvan. A legtöbbjük utálja Dél-Afrikát, herótja van a jabulanitól, és a vuvuzela hangját sem fogják a szívükbe zárni. Pedig a legnagyobb seregszemle mindig a világbajnokság lesz, ráadásul csak négyévente kellene összekaparniuk magukat a fiúknak. Reméljük fognak még látni benne fantáziát azok is, akik eddig adósak a kimagasló játékkal.