Ez a fejezet arról szól, hogy milyen törvények szabályozzák a szurkolói magatartásokat kishazánkban.
Az 1990-es években a nézőtéren eluralkodó erőszak és rasszista megnyilvánulások okai több alapvelő hiányosságból erednek. Az egyik legjelentősebb azonban, hogy a rendszerváltás utáni időkben a rendőrségnek nem voltak meg a megfelelő eszközei (törvényi szabályozás, szakmai felkészültség, gyakorlati tapasztalatok), annak érdekében, hogy a randalírozó szurkolókat megfelelő szankciókkal tudják visszatartani.
A rendőrségi törvény (1994. XXXIV) már konkrétan foglalkozik sportesemények rendfenntartásával is. Az 1993/94-es bajnokság végén játszott Kispest Honvéd-FTC mérkőzés után a nézők beözönlöttek a pályára relikviákat gyűjteni. A rendőrök, lovasrendőrök intézkedései miatt másnap a belügyminiszter bocsánatot kért, és a törvényben meghatározták, hogy a rendőrök alapvetően közterületen, míg a stadionon belül a szervezőknek a feladata fenntartani a rendet. Az ezt követő időszakban nem javult a stadionokban a biztonság. A sportszervezetek ugyanis szurkolókból szerveződő, illegálisan fizetett rendezőket alkalmaztak a rend biztosítása érdekében, a hatékonyság azonban nem volt megfelelő.
Forrás: www.eco-action.org
Az 1998. évi IV. törvény a személy és vagyonőrökről szól. Ebben a törvényben képzéshez kötötték a biztonsági emberek alkalmazását. 1999-ben az ORFK megfogalmazott egy intézkedési tervet, ami a labdarúgó mérkőzések rendőri biztosításával foglalkozik. 1999-ben kormányrendelet született az egyes szabálysértésekről, melynek 10§-a a sportrendezvény rendjének megbontását írja le. Azok a nézők, akik a sportlétesítmény területén jogosulatlanul tartózkodnak, dobálnak szabálysértést követnek el, és 100 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal, kitiltással sújthatók.
A következő években olyan törvények is születtek vagy módosultak, melyek alapján már lehetőség nyílt a rendbontások szankcionálására. 1999. LXIX törvény a Szabálysértési törvény, melybe bekerült a rendzavarás fogalma: nyilvános helyen verekedés, verekedésre felhívás, közösségellenes magatartás tanúsítása, lőfegyver, robbanó anyag vagy élet kioltására alkalmas eszköz birtoklása, hivatalos személy elleni erőszak. Az elkövetése szabálysértést jelent, melynek következménye elzárás, 150 000 Ft-ig terjedő pénzbírság, kiutasítás vagy kitiltás lehet. A Btk-ban a köznyugalom elleni bűncselekményekkel foglalkozó részbe (1978. évi IV. tv 271/A§) bekerült a rendbontás tényállása, melynek megvalósulása bűncselekmény elkövetését jelenti. Szankciója két, de akár három évig terjedő szabadságveszés, pénzbüntetés, kitiltás is lehet. A Büntető törvénykönyvben emellett megtalálhatjuk az önkényuralmi jelképek használatára, garázdaságra stb. vonatkozó tényállások leírását és azok szankcióit. A bíróságok gyorsított eljárással bírálják el a futball-huliganizmussal kapcsolatos ügyeket. Kormányrendelet született a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről (175/2003).
2003. május 30-án az FTC-DVSC NB I-es mérkőzés után történt rendbontások után létrejött szakértői bizottság kidolgozott egy 15 pontos tervezet, amely Páva-jelentés néven lett közismert. Az azonnali valamint a közép- és hosszútávú teendőket megfogalmazó ajánlást a kormány 1071/2003. számú határozatában a nézőtéri erőszak különösképpen a futballhuliganizmus megelőzése illetve visszaszorítása érdekében szükséges intézkedések címen fogadta el. A jelentés szerint a kormánynak le kell vonni a tanulságokat és a törvényi hátteret, az ügyészség bevonásával fejleszteni. Pontosítani kell a szabálysértési tényállásokat, szigorúan kell fellépni a rasszista illetve egyéb trágár megnyilvánulások ellen, emellett zéró tolerancia hirdethető. A felelősségi viszonyokat pontosan meg kell határozni, az UEFA előírások nem csupán elméleti, hanem gyakorlati átvétele egyaránt előrelépés lenne, ennek azonban infrastrukturális és financiális akadályai vannak. A beléptető rendszerek alkalmazásának egyszerű, olcsó megvalósítása érdekében bizottság megvalósítására lenne szükség. A stadionépítési és rekonstrukciós program vegye figyelembe ezeket az elvárásokat. Hatékony együttműködés szükséges a rendőrség és a magán biztonsági cégek között. Az Európa Tanács ajánlásainak gyakorlati alkalmazása. A stadionbeli alkoholfogyasztást egységes szabályozás alá kell vonni. Nemzeti Bizottság felállítása szükséges a sporthuliganizmus visszaszorítását célzó törvények átdolgozása érdekében. Az oktatásban nagy figyelmet kell fordítani a sportszerűség értékként való elfogadtatására. Szükséges szakértők bevonása a megvalósításhoz.
2004-ben elfogadták a ma is hatályos sport törvényt. Ennek a törvénynek a X. fejezete a sportrendezvények szervezéséről szól. Meghatározza a szervezés feltételeit. A sportrendezvény biztonságáért a szervező, ha van az általa megbízott rendező szerv felel. A rendezéssel megbízott szerv csak a 2005. évi CXXXIII. személyi- és vagyonvédelmi valamint magánnyomozói tevékenységről szóló törvényben meghatározott képzési követelményeknek megfelelő, sportrendezvény rendfenntartására felkészített magáncég bízható meg.
A kiemelt biztonsági kockázatú mérkőzéseken, a rendőrség biztosítja a rendet közterületen, de nem kiemelt kockázat esetén, ha a körülmények indokolják a rendőrség megbízása pénzdíj ellenében a sportszervezet köteles kezdeményezni. A szervező köteles jól látható helyen, és a jegy vagy bérlet hátoldalán (általános szerződési feltételként összefoglalva) feltüntetni a sportrendezvény megtekintésének feltételeit.
Nézőtérre való belépésre, csak az jogosult, akinek van érvényes jegye, bérlete vagy egyéb belépésre jogosító igazolása. Valamint nem áll alkohol, kábítószer hatása alatt, nem vihet be mások testi épségét vagyonbiztonságot veszélyeztető tárgyat. Emellett nem tarthat magánál mások iránti gyűlöletre uszító feliratot, önkényuralmi jelképet. Nem áll eltiltás alatt. Az a néző, aki ezeket a feltételeket megszegi a rendező köteles felszólítani e magatartás abbahagyására, ha ennek nem tesz eleget, el kell távolítani a rendezvény helyszínéről.
Az előbb felsorolt részvételi feltételek megsértésének egyik szankciója a sportrendezvény látogatásától való eltiltás lehet. Az időtartam maximum két év, ha meghatározott sporteseményekre vonatkozik, akkor maximum négy év lehet. Az eltiltott adatait a sportszervezet nyilvántartja, de csak addig, amíg az eltiltás érvényes, azt követően meg kell semmisíteni. Az eltiltott személy az eltiltó határozat ellen bírósághoz fordulhat. A határozatról a sportszervezetnek az eltiltottat írásban értesítenie kell, melyben le kell írnia a kitiltás okát, időtartamát és hogy mely rendezvényekre terjed ki a hatása.
A sportrendezvény ideje alatt a nézőknek tudomásul kell venniük, hogy videó felvétel készülhet róluk. A biztosítási célból rögzített felvételeket, ha a rendőrség nem kéri, vagy biztonsági szempontból nem indokolt a felvételt 48 óra múlva meg kell semmisíteni.
Még 2004-ben a kormányrendeletet hozott a sportrendezvények biztonságára vonatkozóan. Ez alapján a kiemelt kockázatú mérkőzés elbírálását az MLSZ és a Személy- Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szak Kamara, valamint a rendőrség küldötteiből álló bizottság állapítja meg. A rendelet meghatározza azokat a feltételeket, amiket a szervezőknek illetve a rendőrségnek kell biztosítania, megfogalmazza a biztonsági terv tartalmát, a sportrendezvény megtartásának biztonságos feltételeit.
Bencze József országos rendőrfőkapitány, tavaly (2008) novemberben utasítást adott ki, ami a sportrendezvényeken megjelenő transzparensek közösségellenességének megelőzését célozza meg. Eszerint ha mégis megjelennek a becsmérlő drapériák, a rendőröknek intézkedniük kell, így súlyosabb esetben a mérkőzés idő előtti befejezését is elrendelhetik.
