bemutatkozás | sportmarketing | sportgazdaság | heti magyar | boxutca | 5 fogas kérdés | a hét embere

Facebook

Partnereink

Icezone.hu
Sportmarketing
Sportforrás

Friss topikok

  • pizarro: nem ő vitte az Európai Bíróság elé Előzetes döntéshozatali eljárás volt... (2012.06.17. 18:50) Hohó, te ma nem játszol kisapám!
  • 1116001: Közben a teljes csapat egy emberként állt ki Nagy Laci és a levél mellett. Az egész hasonlít Bodr... (2010.11.05. 18:53) Adios, nagylaci!
  • Don Fender: Lassan már illene a Face Teamről is írni egy cikket (esetleg interjút készíteni). (2010.10.09. 12:18) USA a kosárlabdavilág tetején
  • fefus: Tetszett a cikk! Voltak benne számomra új dolgok is! Viszont ha a focit meg szeretnénk menteni, va... (2010.08.07. 19:44) "Föltámadott a tenger..."
  • iFi: @fefus: köszönöm a véleményt! S valóban ez egy igen feszített, de nem túlzottan hangoztatott téma.... (2010.08.03. 14:47) Örök vita - tabu téma?

Licenc

Creative Commons Licenc

Bírói döntéshozatal a futballban

Pálya Szélén 2010.05.02. 13:00

Remek cikket írtak nekünk a Sportpszichó blog szerkesztői, amely a labdarúgó játékvezetők észjárását boncolgatja szakmai köntösben. Vajon milyen hatások érik a sporikat a döntéshozatal során? Erre keressük most a választ.

Tudjuk, hogy a sportolók számára mit jelent a bíró. Ő számukra az a tényező, amely felé nincsen kontrolljuk. És az emberek többsége nem nagyon kedveli azokat a személyeket, akikre nincsen ráhatásuk, főként ha rajtuk múlik valami, mint például a győzelem. Éppen ezért a sporttársakat nagyon kritikusan szokták megítélni. Hogyan hat mindez a hőbörgés tárgyára? Tényleg ő az abszolút objektív látószög, azaz nincs rá hatással semmi más, csak a sportolók tényleges teljesítménye? A sportpszichológia elég későn fedezte fel a játékvezetőket, és közelítette meg az ő oldalukat. Különösen a következő dolgok kerültek a központba, melyeket a pszichológusok megvizsgáltak a témában, hogy megalkothassák a sporik karakterisztikáját:

  • A bírók személyisége,
  • Megfigyelési kapacitásuk,
  • A döntéshozás,
  • A bírói funkciók tisztázása és elsajátítása,
  • A zavaró ingerek kizárása,
  • A feléjük irányuló kritika szűrése,
  • Agresszív megnyilvánulások kezelése.

És alább láthatjátok, hogyan is néz ki egy ideális bíró a sortpszichológusok szemszögéből.

Kontroll: Ide tartozik mind a külső, mind a belső kontroll; azaz egy játékvezetőnek kontroll alatt kell tartania...

  • a saját cselekedeteit,
  • a játékot,
  • a csapatokat
  • és azokon belül játékosokat is.

Nyugalom: A legtöbb versenyhelyzet stresszt okoz. A meccsen a „nyomás” érkezhet a nézők, az edzők vagy a játékosok felől, amit a bíróknak nyugalommal kell viselniük.

Kölcsönös tisztelet: Ahelyett, hogy a pályán autoriterként viselkedne, meg kellene hallgatnia és tiszteleben kéne tartania a játékosokat illetve az edzőket. Fontos, hogy tisztában legyen azzal, hogy egy helyzetet rengeteg szemszögből lehet megközelíteni, így ha valakinek a véleménye nem egyezik az övével, nem jelenti azt, hogy megkérdőjelezi a tekintélyét.

Empátia: Fontos, hogy tisztában legyen azzal, hogy döntései mit okoznak az edzőben illetve a játékosban, és ennek megfelelően viselkedjen.

Verbális és nonverbális kommunikáció: A klasszikus eset – ne csak a szavaival állítson valamit, hanem ugyanezt üzenje a testtartásával is. (Nem túl szerencsés, ha a  „Megértem én a problémáját” című mondatot egy gúnyos mosoly kíséri…). Ha a két kommunikációs csatorna megegyezik, nagyobb lesz a bíró elfogadásának mértéke.

Fizikai megjelenés: No comment.

Fizikai állapot: Fontos, hogy fizikailag is tudja hozni a formát. Ez nemcsak azért fontos, mert csak így tuja követni érdemben a meccset, hanem mert a rossz forma a hitelesség rovására mehet.

Bizalom: A focisták a játékvezetőre bízzák magukat. Ehhez viszont a bírónak teljesen meg kell bíznia önmaga észleléseiben. Ha véletlenül hibázna, azonnal túl kell lépnie azon és csak a meccsre fókuszálni. A hibák elemzésére mindig a meccs után kerüljön sor.

A bíró szeresse a játékot: Nemcsak a spori számára fontos, hogy élvezetet nyújtson számára a játék, hanem a játékosoknak is, hiszen így egy tükröt/mintát is kapnak.

Figyelem: A legfontosabb, hogy a releváns ingerekre fókuszáljon, és minden más külső/zavaró/oda nem vágó ingert kizárjon az észleléséből.

Pontosan ismerje a játékszabályokat. Van különbség játék és játék között (életkori különbségek, a csapat osztályba sorolása szerint…), de a döntésekben való következetesség elengedhetetlen.


Szociális készségek és az emberi viselkedés alapos megfigyelése
 

Vannak viszont olyan környezeti tényezők, amelyek tudatosan vagy nem tudatosan, de kihatnak a bírói döntéshozásra. A játékvezetők tényleg kegyesebbek a hazai csapatokkal, amikor sárga és piros lapok kiosztására kerül a sor? Néhány kutatás ezt a nézőpontot támasztja alá, mivel ezekben a helyzetekben igazán nagy szociális nyomás és teher nehezedik rájuk, de pontosan miből is fakad ez? A spanyolok (Graciano, 2005) azt találták, hogy a sporttárs több időt enged a meccs végén, ha a hazai csapat egy góllal le van maradva, szemben azokkal a helyzetekkel, amikor a hazaiak eggyel vezetnek. Ezt az ereményt megerősítették a németeknél és az olaszoknál is.

De mi is az oka az ilyen minimális, de kimutatható különbségeknek?  Sokan a szociális nyomást emlegetik, azaz a tömeg hatását, tehát a bírói elfogultság nagyban összefügg...

  • a tömeg méretével,
  • hogy mennyire használják ki a stadion kapacitását
  • és hogy milyen távolságra vannak a szurkolók a pályától.

Az eredmények azt mutatják, minél közelebb vannak a szurkolók a pályához, annál több plusz időt enged a játékvezető a végén. A vitatott büntetőket is jobban megadják a hazai csapatnak, ha a szurkolói tábor elérhető közelségben van. A tömeg méretével nem volt túl nagy gond, nem volt kimutatható hatással a sporik döntéshozására sem a Bundesligában, sem a Premier League-ben.

Aztán ott van a hangzavar kérdése is. Nevill laborkörnyezetben tesztelte a bírókat. A csoportok feladata az volt, hogy megítéljék, szabályos vagy szabálytalan volt-e a szerelés. Mindkét társaságnak megmondták, hogy melyik a hazai csapat, az egyetlen különbség az volt, hogy az egyik játékvezetői csoport hang nélkül nézte meg a kazettát, míg a másik kihangosítva. 15,5%-kal többször ítéltek meg büntetőt azok, akik hallották a tömeg reakcióit. Meglepő, hogy a csöndes csapat tagjai ugyanúgy ítélkeztek, ahogy az eredeti bírók, az adott meccsen.


Címkék: labdarúgás bírók sportpszichó

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://apalyaszelen.blog.hu/api/trackback/id/tr901968236

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.