bemutatkozás | sportmarketing | sportgazdaság | heti magyar | boxutca | 5 fogas kérdés | a hét embere

Facebook

Partnereink

Icezone.hu
Sportmarketing
Sportforrás

Friss topikok

  • pizarro: nem ő vitte az Európai Bíróság elé Előzetes döntéshozatali eljárás volt... (2012.06.17. 18:50) Hohó, te ma nem játszol kisapám!
  • 1116001: Közben a teljes csapat egy emberként állt ki Nagy Laci és a levél mellett. Az egész hasonlít Bodr... (2010.11.05. 18:53) Adios, nagylaci!
  • Don Fender: Lassan már illene a Face Teamről is írni egy cikket (esetleg interjút készíteni). (2010.10.09. 12:18) USA a kosárlabdavilág tetején
  • fefus: Tetszett a cikk! Voltak benne számomra új dolgok is! Viszont ha a focit meg szeretnénk menteni, va... (2010.08.07. 19:44) "Föltámadott a tenger..."
  • iFi: @fefus: köszönöm a véleményt! S valóban ez egy igen feszített, de nem túlzottan hangoztatott téma.... (2010.08.03. 14:47) Örök vita - tabu téma?

Licenc

Creative Commons Licenc

Amikor a fagyi visszanyal! - avagy a legnagyobb draft bukások az NHL-ben

Oli18 2009.09.01. 15:15

A draft fontos eleme az amerikai franchise ligák működésének, amely elsősorban az esélyek kiegyenlítésére hivatott. Ugyanakkor hiába kap lehetőséget egy klub, hogy a rossz szezonját jóvátegye egy alaposan átgondolt draft stratégiával, ha végül azt rosszul alakítják ki. Lássuk mely csapatok nyúltak bele a „tutiba”.

Doug Wickenheiser (center, a Montreal Canadiens draftolta 1980-ban a draft első helyén)
Wickenheiser a Western Hockey League (az egyik kanadai juniorliga) legnagyobb sztárja volt. A draft évében 89 gólig valamint 170 pontig jutott 71 mérkőzésen. Szinte mindenki a draft legnagyobb sztárjának tartotta, kivéve a francia ajkú Canadiens szurkolókat, akik inkább a „franciásabb” Denis Savard-ot szerették volna a csapatukban látni. A negatív visszhangot tovább erősítette, hogy Wickenheiser nehezen tudott alkalmazkodni az NHL világához, míg a végül harmadikként elkelt Denis Savard szintre rögtön sztár lett Chicagóban. A gyengébb teljesítményt végül 1984-ben unták meg és cserélték el St.Louis-ba. A váltás nem hozta meg a várt sikert, Wickenheiser addig sem túl kiemelkedő teljesítménye még tovább romlott. Végül 556 NHL mérkőzéssel zárta pályafutását, melyeken mindössze 276 pontot szerzett. Sajnos a sors továbbra sem bánt vele kesztyűs kézzel: hosszú betegség után végül 1999-ben, mindössze 37 évesen elhunyt.

Gord Kluzak (védő, a Boston Bruins draftolta 1982-ben a draft első helyén)
A Bocsok vezetői az egyik legnagyobb draft baklövést követték el ’82-ben. Kluzak ugyan rendkívül tehetségek bekk hírében állt, ám térdszalagjai nem bírták a jégkorong megerőltető világát. Utolsó junior évének nagyobb részét szalag szakadás miatt ki kellett hagynia. A baljós jel fölött azonban elsiklott a Bruins, amely végül az első helyen csapott le Kluzak-ra. Noha az első két évben nem volt semmi komolyabb gondja a térdével, végül beütött a krach. Mind az 1984-85-ös, mind az 1986-87-es szezont ki kellett hagynia térdszalag szakadás miatt. Az utolsó 3 évében mindössze 13 mérkőzésen tudott jégre lépni, végül 1990-ben visszavonult. (összesen 11 térdműtétje volt) A már visszavonult 1/1-gyesek körében a legkevesebb NHL mérkőzés fűződik a nevéhez.



Brian Lawton
(csatár, a Minnesota North Stars draftolta 1984-ben a draft első helyén)
Ő volt az első amerikai játékos, aki a draft első helyén kelt el. (és máig az egyetlen olyan, aki az amerikai középiskolából érte el ezt a dicső kitüntetést) Szinte minden előzetes listán őt várták a draft első helyére. A hokiőrült Minnesotának amerikai játékos kellett. Valószínűleg megbánták döntésüket, hiszen a bíztató első év után végül megrekedt egy harmadik soros játékos szintjén, így végül nem is csoda, ha az 1987-88-as szezon után nem marasztalták. További 5 NHL csapatnál is megfordult, de sehol sem tudott igazán maradandót alkotni. Végül 1993-ban búcsút intett a jégpályáknak, 483 NHL mérkőzésen szerzett 266 ponttal. Jelenleg a Tampa Bay Lightning csapatánál tevékenykedik szakmai igazgatóként, jégkorong pályafutásához hasonlóan több-kevesebb sikerrel. 

Alexandre Daigle (csatár, az Ottawa Senators draftolta 1993-ban a draft első helyén)
A draft történetének talán legnagyobb bukása. A Szenátorok annyira szerették volna őt a csapatukban tudni, hogy szándékosan folyamatosan vereségre játszottak. (a liga vizsgálatot is indított ellenük, amely után bevezették a lottery draft intézményét) Az Ottawa „erőfeszítését” siker koronázta és végül lecsaphattak a „nagy kincsre”. Daigle is jól járt, hiszen a valaha volt legjobb újoncszerződést kapta. (5 évre 12,25 millió dollár) Talán itt rontotta el a Senators vezetősége, hiszen Daigle teljesen motiválatlanul játszott. A csapat sokáig nem ismerte el hibáját, még edzőket is kirúgtak amiatt, hogy kedvencüket a negyedik sorba tették. Végül 1998-ban tértek jobb belátásra és cserélték el a Philadelphiához. Daigle teljesítménye továbbra sem ütötte meg a kívánt mércét. A Flyers-től távozva tovább kereste a helyét először az NHL-ben, majd a nagyvilágban. Jelenleg a svájci Davos jégkorongozója. Jól jelzi mennyire nem volt ínyére a hoki, hogy az ezredfordulóban tartott egy 2 éves szünetet, hogy egyengesse színészi pályáját. Legnagyobb „sikere” talán az volt, hogy randizott Pamela Anderson-nal. Nesze neked jégkorong világ.



Patrik Stefan (csatár, az Atlanta Thrashers drafolta 1999-ben a draft első helyén)
A franchise történetének legelső húzása volt Stefan. Az 1999-es drafttal kapcsolatban az előzetes várakozás az volt, hogy a valaha volt egyik legjobb draft lehet, hiszen hemzsegtek a sztár jelöltek. Nos, utólag talán kijelenthető, hogy a legrosszabb lett. Stefan teljesítménye is ezt támasztotta alá, aki a gyengécske Thrashers-ből sem tudott kitűnni. Végül 2007-ben a Dallas-hoz cserélték, ahol pályafutása legemlékezetesebb momentumát hajtotta végre: üres kapura kihagyta a ziccert, majd az ellentámadásból egyenlített a vendégcsapat. Szégyenében Európáig menekült, ahol mindössze három meccset játszott. Végül 2008 márciusában szögre akasztotta a korcsolyát: 455 NHL mérkőzés, mindössze 188 pont. Gratulálunk.

Végül egy olyan történet, amely a mai napig is megmosolyogtat. 1974-ig kell visszamenni az időben. Akkoriban nem egy helyszínen történt a draft, mint manapság, hanem telefonon értekeztek a menedzserek. Ez a folyamat nagyon lassú volt, így nem csoda, hogy a 11. körre megunta a várakozást a Buffalo Sabres GM-je, Punch Imlach. Mikor rájuk került a sor kinézett egy japán nevet a telefonkönyvből és azt mondta be. A Sabres választása így a 183. helyen végül Taro Tsujimoto lett a Tokyo Katanas-ból. (Tokió Szablyák) A vicc nem esett le a liga vezetőinek, így a választás hivatalos lett. Később természetesen törölték a dolgot, de szinte mindegyik évkönyvben szerepel Tsujimoto neve. Sőt, sokáig a Sabres közönsége hangos „Mi Taro-t akarjuk” bekiabálással viccelődött a meccseken.


Címkék: draft jégkorong nhl sportgazdaság

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://apalyaszelen.blog.hu/api/trackback/id/tr781344155

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jo vicceket irsz, az altalad lesajnalt jatekosoknak mindegyike a meccs/fel pont atlagot hozta. Ezek vilagsztarok voltak, Te meg ugy adod elo mintha semmit nem csinaltak volna.
@csatoimi: Szerintem egy kicsit zavarban vagy a draft fogalmával. A fenti játékosok mindegyike az összetett első helyén kelt el, azaz elvileg korosztályuk legjobbjainak kellett volna lenniük. Ehhez képest mind elkaristoltak csapatuk harmadik-negyedik sorában. A világsztárok 90-100 pontnál kezdődnek. (csatárok esetében) Ha a google-ba beírod, hogy "nhl draft bust", akkor a fentiek közül mindegyiket megtalálhatod.